Az élet változik és vele együtt én is. Lassan 2 éve hogy "single" vagyok.
Nem mondhatnám hogy nem voltak próbálkozások és esélyesek, de valahogy egyik se úgy alakult.

De most fókuszáljunk az előttem álló feladatokra. Kis rövid összefoglaló. Az év nagyon jól telt. Prága majd Madrid és Barcelona után, Colorado Springs, Grand Canyon és Vegas következett. Majd Erdély. Holnap Pakisztánba utazok, most Karachi helyett Lahorba.

24-től pedig a Szaudi Királyságban, Riyadhban várnak. Erről a projektről már korábban ejtettem pár szót. Hát az eredeti tervhez képest majd 1 évet csúszott.

Ma délután még visszamegyek az útlevelemért a nagykövetségre remélhetőleg már kész szaudi vízummal kapom meg. Pakisztánba kivételesen megérkezéskor kapunk vízumot. Érdekes lesz. Most épp prezentációkat kezdek gyártani, majd 13 órakot kapok egy oltást és némi malária gyógyszert. Útlevél pickup és már megyek is lovagolni csömörre. Este pedig az erdélyi lovastúráról lesz képnézegetős este.
Holnap reggel 7kor indulás.
 

Megnyugodtam. Hamarosan részletezem miért.

Hát egy ujabb munka vár. Dubai, hát Dubai meg várat magára.
Jelenleg Bulgáriába készülök. Elvileg ma mentem volna, de csuszunk. Sztem esélyes a kedd. Aztán ha jol mennek a dolgok akkor egy 4,5 honapos projekt kerül hozzám ami Szaudiban van.  Arabul is tanulni kezdtem még nyáron, most mondom. Áááh végem. most érzem. Teljes zavar.

Hát Dubai-jal nem voltam kibékülve. Kötödik egy igéretem hozzá vkinek akit már régen láttam. Sőt ugy mondanám h. jött a vulkáni hamu, miota eltünt azota semmi hire.

Gondolom neki igy jo. Jött augusztus. Végül belementem egy baráti kikapcsolodásba.
Montenegro. Szuper volt 1 hét. Szeptember meg már ujra Dubairol szolt, megint nem jött be, voltam Bécsben. Uj emberekkel ismerkedek. Montenegro ota melozok egy projekten.

Elég gyorsan elteltek a honapok. Repültem itthon. Vitorlásrepülni akarok. Meg akarom csinálni a vizsgát. De már abban se vagyok biztos h. jo e ez nekem.
Megint kezd végem lenni.

Hát legutobbi bejegyzésem még az előtt készült h .szétcsusztam volna rossz kedvem hatására. Aztán marokkonak is vége lett, jo élményekkel tértem haza. Majd alig telt el 3hét és már készültem a török utamra Istanbulba, ahová nem egyedul mentem. 25-30ig votam ott. Bejött. De semmi egyéb. Hazatérve kaptam a levelet h. menni kellene augusztus végén Dubaiba....

Felkeltem, gyors reggeli majd kicsekkoltam és leadtam a cuccaim megörzésre.
Farmerban és hosszuujuban mentem a meleg ellenére. 9:10kor már itt is volt értem a kisbusz. Benne 5 másik páciens. 1 francia pár, 1 angol meg 1 helyi csaj.
15 ora kocsikázás után már nyoma se volt Marrakeshnek, vhol nagyon a település szélén lehettünk. A messzeségben meg feltüntek a quadok. Megérkeztünk. Kipattantuk a kocsibol, gyors egyeztetés, szerzödés kitöltése, hogy minden koczkázatot én viselek. Fizetés, majd nekiáltunk  beöltözni. Semmi extra, buko, szemcsi, mask, meg hála h. hoztam a jo kis arab sálam amit a nyakamra tekertem és igy teljesen légmentesen zárt....Akkor még nem értették a többiek h. minek ez, meg h. majd melegem lesz. Meg h. mindenki rövidnadrágban volt meg poloban, kivéve én, meg a vezető :)) Rajtam hosszuuju is volt, hiába a meleg. Voltam már hasonlo helyen és tudom h. a por meg a homok mire képes. Ha egy ujnyi lyuk is van a ruházaton akkor az tuti utat talál magának.
Gyors biztonsági elbeszélgetés, mikre figyeljünk és már a 250es Yamaha quadon ültem.
Semmi magyarázás mit hogy. Nem szaroztak. Elindultunk, egy mellékes uton kanyarogtunk körbe körbe 8asokat irva vagy 3 percig aztán elinult a menet...
Kb 2 percig mentünk betonon és akkor tértünk le az utrol....na innentöl kezdett izgi lenni.. sorban haladtunk, kb. 10-15 méterre egymástol kellett is a nagy por miatt. Elég durva mikor egy viszonylag sik homokos meg köves terepen tépetsz ugy 70-80al és az elötted halado akkora port csap h. konkrétan szart se látsz de huzod neki mert mögötted is jönnek..:))
Mikor odaérsz egy kanyarhoz és visszaváltasz 2 kettöt majd egy erős kormányzással irányba teszed a gépet és fullon tolod a gázt neki, a kicsike kiteszi a seggét és oridtva indul el a megfelelő irányba és biztos ha volt vki mögötted azt beteriti a por, a kipufogo a füldebe durrog a motor meg ordit és csak kivánja h. mégmégmég....
Na kb. ilyen. Voltunk pálmafák között, nagyon durva köves terepen ahol ha 40mentem már azt hittem leszakad a vesém, sajnáltam is a csaj utasokat, utasnak lenni fájdalom lehet...Aztán voltunk homokos részen, patakon gázoltunk át, majd "hegyen"...Az elég érdekes volt, hegymenet, brutál nagy kövek között, na ez volt a legfárasztobb, ezerrel kapaszkodni meg irányban tartani a gépet. Nem volt sok, hamar feljutottunk, pihi foto, majd tovább. Több helyi "őslakos" berber településre is bementunk ahol az emberek integetnek, a gyerekek meg örülnek :)) Itt még ugy élnek ahogy azt 200 éve is tették.
Aztán megint kösivatag és felváltva hol ez hol az. Volt egy nagyobb pihenonk akkor teáztunk egy házban. Konkrétan a házban semmi nem volt. Nem is értem hogy tudnak emberek igy megélni. De nagyon kedvesek voltak. Aztán ettünk vmi helyi palacsinta félét, mézzel leöntve. Aztán ujra a quadon. Eddire már igencsak bemelegedtunk, az elöttem lévő sráccal azt játszottuk h. kibirja jobban megcsusztatni a kanyarban a gépet. Ez addig ment mig nem szoltak h. tul nagy port csapunk :)) 4 orás tura volt összesen. Sajnálom h. nem tudtam 1 naposra vagy 2 naposra menni. Mondjuk igy is elmentünk vagy 120kmert a sivatagban, ahol aztán tényleg nincs semmi, kő, néhány pálma, néhol berberek, meg hegyek. Felejthetetlen.

Mire visszaértem a hotelbe kollegám már elment, ugyis beszéltük meg h. vonattal megyek vissza Casába,felhivtam és erre kiderült h. a városban van még ugyhogy végülis vele jöttünk vissza. Levetköztem majd a polom holt fekete volt, volt rajtam egy pulover, de ugy látszik még azon is áthatolt a homok....Képek holnap talán, lusta vagyok egyesével töltögetni.

 

Pénteken nagyjábol befejeztem mindent amit kellett. Aztán este pedig átköltöztem Casablancaba. Majd ugy alakult h. az itteni kollegám mondta h. megy Marrakeshbe és van e kedvem vele menni...Másnap 10kor már utban voltunk, 48fok volt. 3 orás ut kocsival, autopályán.
Megszálltunk az Ibisben, majd kajálás és városnézés. A téren én hülye megálltam a kigyobüvölöknél, nem is kellett nekik több berángattak a kis sátrukban és azon kaptam magam h. egy kigyo log a nyakamban és kb. 40cm-re tölem egy mérges fekete kobra figyel, ami a dobra és a hangszerek ritmusára rázza magát, persze fullosan támado állásban. Kicsit nyomaszto érzés volt, szerettem volna hátrébb menni, de ültem ugyhogy esélyem se volt. Hát végigvártam a sot, készült néhány kép, meg jol lehuztak mint egy rendes turistát :))
Piacozás meg frissen facsart helyi narancslé...hmmm, ez vmi olyan amit otthon nem iszol, itt egyszeruen más ize van, biztos azért mert rohadtul megérett.
Vacsi, majd vissza a szállodába, én mentem fürödni, még mindig 25-30 fok volt. Egyedül használtam a medencét, ezért volt jo.
Majd megláttam egy reklámot és kitaláltam h. akkor holnap én sivatagi quadozást akarok, be is regisztráltam azon nyomban. Majd eltettem magam másnapra.

ma kb. 12re értem be a munkába. elindultam gyalog, eltévedtem, majd fogtam egy taxit. mondtam neki vigyél az ügyfélhez, erre elvitt a város másik felére majd eltévedt. végülis telefonon kellett segitséget kérnem :))
aztán megláttam a hireket h. a repülöbalesetben kik halltak meg, meg h. egy dakar pilota is. akkor láttam meg h. a Balázs képe van a cikkben, na teljesen lesokkolodtam, ki is mentem elszivni pár szál cigit...
nem voltunk barátok, sőt már ismerösök se, de régen egy idöben sokat találkoztam vele, Ákost ismertem, még akkor ismertem meg öket mikor kezdett felfutni a komár kft. meg a flex, aztán kitalálták az első dakar utat. még emlékszem sümegen is kint volt a kamion. aztán meg ott voltam mikor átköltöztették a telephelyüket. több rallyn összefutottunk és még egyszer aludtam is nála. már akkor lenyugozott az életstilusa meg az ha vmit a fejébevett akkor az ugy volt. Ákossal meg legutobb akkor találkoztam mikor a bamakohoz kerestem szponzorokat mert a procter visszamondta. akkor ajánlotta h. vigyem a kamiont, mert a Celica ugyse birná ki. azota se tettem le a versenyről talán majd jövöre. legalább a PR résszel már nem lesz probléma.

RIP Balázs. "Verseny az egész élet!"
 

Hát igazábol elég mozgalmasan telt a tegnap. Az ügyfélnél nem volt gond, jo arcok a srácok, a munkát elkezdtük, kérdés h. be tudjuk e fejezni, mert lassan haladunk, ami nem miattunk van hanem különböző szabályokba ütközünk. Valoszinuleg lesz egy két nap v. esetleg hétvége amikor éjjel kell dolgozni.
Tegnap este probáltam keriteni egy térképet itt a szállodában, nem lepödtem meg mikor azt mondták h. nincs....Ez a szálloda jo értelemben is max 3 csillag, hiába 5nek van feltüntetve. Szolgáltatások nulla. Ma reggel a szobámban akartam enni, ezzel is idöt sporoljak reggel, vajon felhozták a kaját? áááh...még mindig várhatnám...
Mindegy, elképzelhető h. holnaptol átköltzök Casablancába és inkább bejárok minden nap.
Tegnap este mentem éttermet keresni, végülis 2 srácot szolitottam le, az egyik végre beszélt angolul, jo fejek voltak, elhivtak kajálni, sőt fizették a kajámat. Hozzá kell tenni már az elején is fura volt kicsit a gyerek, Quatar Airwaysnal volt steward. Késöbb kiderült h. melegek. :)) Persze sejtettem az elején de nyilván nem fogok rákérdezni.
Aztán velük logtam egész este, körbe vezettek a városban, elmesélték milyen itt élni. Tényleg jo fejek voltak. Olyan helyekre vittek ahol egyedül nem szivesen mászkáltam volna. Persze rajtam volt a palesztin sálam, amitöl még a helyiek is arabnak néznek :)))
Ma melo elég hosszu volt, aztán visszaérve a szállodába be is aludtam. Most meg iszok egy sört. Aztán az este meg még elválik.


 

Sikerült ugyanabba a problémába beleszaladnom mint kedves kollegámnak Szaudiban. Előirás h. a laptopot le kell kötözni h. ne legyen mozdithato akkor ha elhagyom a szobámat. Na most jönnek mindig a radiátorral, meg a csövekkel...Hát gondolhatjátok mennyi radiátor meg cső van..nulla. Igy az egyetlen hely amit találtam az az ablak fém kerete...vicces de nincs más nem mozditható :)) A széf meg olyan pici h. a mobilom már feltölti :))

Végülis nem sikerült megszállnom az ajánlott Golden Tulipba, igy maradt a Rabat Hotell. Nem szálltam meg Casablancában, mert nem akartam minden nap ingázni. Főleg nem vonattal. Ime néhány kép a szállodáról. 5 csillag elvileg, de már tapasztaltam h. a csillagok nagyon keveset árulnak el. A mainzi Parkhotel csak 4csillag superior, de azt azért nehéz überelni. Föleg a tetőn lévő jakuzzit...:))

Gyorsan kajáltam mert nagyon éhes voltam, de rájöttem nem itt fogok, enni, egyrészt nem kényelmes,másrészt meg kevés a választék ami van az meg horror áron. Kint negyede ennyi egy pizza, mint megtudtam.

Indulás szombaton 4kor. Reptérre hamar kiértem, be is csekkoltam. Persze 30 perc késéssel indultunk. Kényelmesen elfértem, mellettem senki nem ült a sorban.
Frankfurtban leszállás, majd iszonyat rohanás h. elérjem a csatlakozást. Már pedig volt olyan tervem h. fogom és elhasználom a milesandmore pontjaimat és kérek egy business class jegyet, sajnos ezt ferihegyen nem tudták megcsinálni, frankfurtban meg nem volt idöm. Utolsonak értem oda a boardingnál, majd közlik velem h. hát szerencsés vagy 1A ülöhely, business class....:))) röhögtem is rendesen, fullon volt a gép, ott volt már csak hely :))) Na igy kaptam meg ingyen.
Egyébként a nagy helyet leszámitva meg a kiados vacsorán kivül semmivel se nyujt többet a turista osztálynál, legalábbis nem éri meg az árát. Nyilván egy 10-12 orás repülöutnál már más.  Az egyetlen pozitiv dolog volt h. egy ficko ült mellettem akivel vagy 2orát dumáltunk. Végén adott egy névjegyet, a Middle East North Africa Managing Director...A cég cd/dvd/blueray gyártó sorokat értékesít, plussz a másik cég pedig napenergiával foglalkozik. Szép kis pozicio. Feleség marokkoi, de Dubaiban élnek, egyébként egyiptomi születésű. Ő is azt ajánlotta h. felejtsem el az autobérlést.

Földetérés után kb. 40perc sorbanállás az utlevél ellenörzésnél, a határör nem beszélt angolul csak franciául igy fogalmam se volt mit kérdez. Végül megkaptam a pecsétet és mehettem. Arabok készen vannak, fogalmuk sincs a sorbanállásrol, arrol h. minek van a sárga vonal felfestve h. itt várakozz és ne mássz a másik nyakára. :))
Végül mentem felvenni a csomagjaimat amik már rég levoltak szorva egy helyre. Ki voltam száradva ezért ittam gyorsan, majd keritettem egy taxist. Az épphogy beszélt angolul. De rajta kivül még a reptéri dolgozok se. Itt az első az arab, aztán a francia. Angol nulla. Nem voltam még ilyen helyen.

A taxis egy 7es bmwvel a sebességhatárokat figyelmenkivül hagyva röpke 1 ora alatt elvitt Rabatba a szállodához. Felirta a számát is h. majd szivesen visszavisz ha megyek haza. Mig mondjuk Frankfurtbol Mainzba betaxizni kb 50-60 euro ami ugy 20-25perc itt 70 euronak megfelelő dirhamot fizettem az egy orás utért. Azt mondják egész olcso.
Hotel nem rossz, de nem nagy szám, Telaviv után nehéz lesz jobbat találni :)) Hajnali 5kor érkeztem meg, majd aludtam 15:30ig.

 

Tegnap még csak a vasárnapi gépre nem volt hely, ma már se Rabatba, se Casablancába nem volt hely se vasárnap se szombat. A szombati gépre Casaba várolistára kerültem, hazafelé oké. Szálloda Rabatban full, alternativáktol kiborultam. Végülis elfogadtam egyet.
Rentalcar problémás, 170.000Ft-ra számolták a juli 3tol 15ig. Fuck. Ez majdnem 3x tobb mint europában. Persze biztos számitanak az arabok vezetési stilusára és h. ugyis lezuzzák. Na ez van, holnap már többet tudok.
Az egészségi állapotom meg kiakasztó, köhögök mint egy tüdöbajos...:))

De ahogy kollegám szokta mondani...:
T.I.A. értsd ti áj é.....this is Africa....:)

 

Már a szerződés kész, elfogadva. 7 nap Casablanca, plusz még amit tervezek ráhuzni nyaralás gyanánt. Várhato indulás jövő hét eleje. Ugyhogy nem kell sokat várni és jöhet egy ujabb beszámoló.

SEE YOU IN CASABLANCA!

 












 

9:30.
Ébredek.
Bepakol.
11 óra.
Kollega jön.
Csomag átvesz.
GPS odaad.
Kicsekk.
Bepakol.
20 perc és már az autopályán - zuzok a reptérre, még utoljára meghajtom a kocsit.
Hertz.
Elszámol.
Shuttle Bus.
Terminál.
Már a sorban.
Security check. - persze fennakadok, részletes csomagvizsgálat.
Check in. - nem tudok business classra kerülni.
Passport check.
Séta.
Cigi. 2sör.
Társalgás Sheilával.
Cigi.
Boarding.
Utitársam Vladimir.
Kaja.
Duma.
Zene meg koma.
Leszállás Bécsben.
Security check.
Cigi. Ásványviz.
Még 10 perc.
Boarding.
Propellerek felpörögnek.
Felszállás.
Viz.
30 perc.
Felhők.
Fények.
Naplemente.
Leszállás BUDon.
Kapok egy sms-t: Welcome home!

ÉS megint eszembe jutsz...
"Welcome to BUD :)" volt az igazi.



 

Csütörtök este van, hosszu napom volt.
Tul vagyok azon ami miatt jöttem. Már a hazaut képe lebeg elöttem. Ugyanakkor már most hiányzik kicsit a tenger pedig még hallom ahogy hullámzik.
Az erkélyen vagyok, cigizek, pihengetek és gondolkodok miután 2x v. 3x begyakoroltam az utvonalat hogyan is kell kijussak a városbol GPS nélkül. Holnap indul a gépem 16kor Bécsbe. Aztán onnan haza, Budapestre kb. 20:45re érek.
Bekajáltam és leültem a tv elé, a héten először. Kapcsolgatva a csatornákat észrvettem h. kezdödik vmi a Cinema csatornán. Meglepetésemre a Valentin nap nevű film.

Akkor elég erősen belémhasitott az érzés... hiszen én ezt meg akartam nézni vkivel akiről azota nem sokat tudok és akkor csak a mozibol nem lett semmi, aztán később másbol se...
Eszembejutott h. milyen kiszámithatatlan az élet. Március elején kértem h. nézzük meg, de már látta igy nekem kimaradt. És tessék! 3 honappal később Tel Avivban megnézhetem "az első sorbol". Lehet h. ez másnak fel se tünne, de én az ilyen dolgokat mindig olyan furán élem meg mikor egy ilyen esemény történik. Azt gondolnánk nincs jelentősége mert egy hulye kis limonádé filmről van szó és itt nem is a film a lényeg. Hanem h. mennyire furcsán tudnak alakulni az események. Olyan érzés mint mikor egy képből egy puzzle darab a helyére kerül. 3 honap, Tel Aviv még gondolatban se volt meg. Eszméletlen. Mindig eszembe jut rola az a gondolat h. az életünk is olyan mint egy film, azzal a különbséggel h. mi vagyunk a szereplők és a rendezők és a nézők is egyben. És ha nagyon odafigyelünk, tudjuk h. mikor mi fog történni, tudjuk mikor lesz dráma. Sőt még irányitani is tudjuk, bár néha nem értjük h. mi miért történik. De tudjuk h. nincs véletlen.

És hogy miből tudjuk? Gondoljatok csak vissza életetek egy egy nagy eseményére, fordulopontjára, meglepő egymásra találások, látszolag véletlen események szövevénye, amit néha a sors, néha meg a szerencse szavaival illetünk. Tul sok eseménynek kell stimmelnie, tul sok egybeesének kell megesnie ahoz h. véletlennek legyenek. Valahol sejtjuk és legbelül talán tudjuk h. ez mind okkal történik, és azt kapjuk amit érdemeltünk, vagy amire éppen akkor szükségünk volt. Néha, mondhatnám legtöbbször fáj, főleg azoknak akik ezeket tudatosan élik meg. Nagyon könnyen válik az ember ragaszkodová, érzi magát kiszolgáltatottnak, netalántán magányosnak. Mégis egy-egy ilyen puzzle darab uj energiát ad és biztosit arrol h. igazábol nincs olyan amit ne tehetnénk meg. Mert ha vmit igazán akarunk azt elérjük, de ahoz igazán akarni kell, nem csak ugy "de jo lenne"...  Illetve lehet h. ezért meg is kell dolgozni ami pedig áldozattal jár, viszont az áldozat az egy olyan dolog ami soha nem kötelező!!! És már vissza is jutottunk oda h. mindenki a saját végzetét alakitja.
 

A felhő nem tudja,
miért épp erre száll,
s miért épp
ily sebesen.

Érzi a késztetést:

most erre van az út. De az ég tudja
az okot és a célt
minden felhő mögött,
s tudni fogod te is, ha
elég magasra szállsz,
hogy túlláss
a láthatáron.

Joéjt Neked is bár ezt smsben is megkaptad...

Hát igen, azon kedves helyek egyike ahová bármikor visszamennék...Képzelj el egy helyet, egy jó tágasat. Mindezt a homokos tengerparttol ugy 20 méterre. Igen ott ahol a tenger mossa a partot. A tenger zugását lágy megnyugatató dallamok kisérik. Tegyél a helyre pálmákat, egzotikus növényeket. Nyitott legyen. Tegyél bele kanapékat, mindegyik szine fehér legyen és mind ugy álljon h. a tenger felé nézve kituno pihenési lehetősgéget biztositson ha a naplementét szeretnéd bámulni egy ital mellett. Aztán hátrébb tegyél nagy ágyszerű egybefolyo ülö,fekvő alkalmatosságokat. Még mindig fehér. Tegyél bele egy oriási pultot, ahol nagyon kényelmesen lehet üldögélni ha netalán egyedül vagy. Egy nagy kivetitő, felszolgálok és hátul egy fedett éttermi rész... Egy olyan hely ahová akár egyedül akár társasággal akár randival is jol tudod magad érezni. Ahol nem néznek furán ha elfekszel a kanapén :) Aztán amit elképzeltél azt oszd vissza 10zel. Kb. az a valoság küllemre, de érzésre talán sikerült átadnom milyen is ott.
A naplementék itt a legszebbek :)) és vb meccsnézésre se utolsó:)). A lentebbi kép vmikor korábbrol lehetett, itt még elég puritán volt a kinézete, de már itt is látszik h. van benne potenciál.... Itt ismertem Jonit, aki nemrég kezdett itt dolgozni, előtte fegyveres örként kisérgetett turista csoportokat. Itt mindenki igen kedves volt, ő kimondottan, 20 perc után már a telefonját is odaadta h hivjak arrol egy számot amit nem értem el az enyémről. Finom sörök, koktélok, plussz az elengedhetetlen tortilla és a tabasco szosz...


























 

Szóval partytime. Hát be kell valljam eléggé pörög a város. Nehéz volt nem megállni h. ne menjek sehová, ezért általában hajnali 3 előtt nehezen feküdtem le.
Meglepően sokrétű a szorakozási lehetőség. Legyen az étterem, lounge, disco, tengerparti nyitott homokos buli hely vagy éppen egy sztriptizbár. Minden igény kielégít, mindezt 2kmen belül. Elég végigsétálni a tengerpart mentén, jobbnál jobb helyeket találni. Ilyen volt pl. a Sublet is. Nem igazi táncos hely, azafajta iszogatos chillout lounge, ahol inkább beszégetni és ismerkedni lehet. 1 perc sétára a Dan Panoramatol vhol a 15. emeleten. Igen jo :)) Drága, de jo, talán egyeseknek ez már sznobizmus, de azért elég változatos társaságot találni. 2x voltam, egyszer simán bent voltam, másodszor nem tudtunk bejutni.
Gyönyörü nők, meglepően más itt a divat, ha egy nőnek nem látszik a lába akkor sztem az itt nincs jol felöltözve. Csupa magassarku és max combközépig érő ruha gyönyörü lábak, már a látvány elegendő h. jol érezze magát az ember.
Itt ismertem meg Dayant és Yachovot két amerikai srácot akikkel lehetett bulizni rendesen.
Hol máshol egy felejthető sztriptizbárban kötöttünk ki, a többi meg már legenda...:)

Igen. Izrael katonaállam. Itt a férfiak 3 a nők asszem 2 évig katonák. A csajok nagyon durván szexik tudnak lenni egyenruhában :)) Akit érdekel keressen rá Flickr.com-on vmi israel army woman tagekre...:)) A tengerparton napozo csajokat meg hagyjuk....wááá. Örület. :))

Amint szél lett, előjöttek a szörfösök, egyébként meg csak fürdözöket látni. Nagyon jo a hangulat, imádom a tengert. Föleg a naplementéket. Külön kis helyek vannak mint pl. Honey Beach ahová beülhetsz és bámulhatod. Nagyon jó. Kár h. nekünk nincs ilyen.

 

A szálloda elég jo volt, a 15.en laktam, 18. emeleten volt a Carmel lounge, oda jártam fel dolgozni még munka után, nyugi, nagy terasz kár h. 23kor bezár.
Ime a szoba, egész jo volt, bár nem tetszett h. fáradtan bealudtam este 21kor és rámnyit két takaritonő miközben egy alsonadrágban henyélek öntudatlanul az ágyon....nem gyöztek elnézést kérni. Nem is értem miért jöttek.

Állat. Brutál nagy felhokarcolo szerü. Liftben kattog a fülem amit utálok. Az autot soha nem találom meg akkora a parkolja. Szo szerint keresnem kell. Iroda nagyon szép, bár rohadt hideg a klimátol, de itt ezt szeretik. Pedig annnyira nem vészes a meleg. Tréning fárasztó. Csak miattam van angolul. :)) Másik 19 mind héberül beszél. Ebédelni ki szoktam menni velük. Elég durvák az adagok amiket adnak, akárhol kértem eddig. Itt az a szokás h. a cég fizeti a kaját, ad autot és fizeti a benzint és a parkolást is. Elég jo. Első nap "egy másik" épület 39 emeletére mentem fel és kerestem a tréninget....kiderült vmi ügyvédi irodában vagyok...:)) A kilátás meg magáért beszél:

Reggeli forgalom. Vasárnap. Egy rossz kanyar és még 25 percig keringtem a dugo miatt. Végülis GPSsel tartott 1 oráig...:)) Másnap már jobb voltam, 1 rossz kanyar és csak 36perc volt összesen. Holnapra már el se rontom az utat. Én naiv.
Elég sok a motoros, a város olyan fura, mindent áthat a tengerparti feeling. Sokat dudálnak, de nem hajtanak gyorsan és egész kedvesek, az én vezetési stilusommal meg a pesti felvett pofátlanságommal elég könnyen ment minden :))
A jelzőlámpákkal volt néhány problémám, teljesen más logikát követnek néha az elhelyezéssel mint itt europában, de miután megszoktam rájöttem h. ez igy jobb. Nem nagyon vannak nagy értékű felsőkategoriás autok, látni párat, de közel se annyit mint nálunk. Mint később megtudtam nagyon sok rá az adó, illetve még egy kicsi auto is a duplájába kerül mint nálunk. Kutak automaták, nincs kiszolgálo személyzet, mész lehuzod a kártyát és ennyi. Parkolás iszonyat, mindenhol fizetni kell és kurva drága.

Megérkeztem kollegám egy indiai barátjához 21:30 körül. Elég késő volt, ők már ettek, gyerekek már lefekvéshez készülödtek. Akkor találkoztunk elöször. De Sharma felesége még nekilátott nekem kaját csinálni. Ott vacsoráztam, megmutatták hol laknak meg hogyan, ugyanis ez egy Kibutz, de erről majd késöbb. Körbevezetett a településen és sokat mesélt. Nagyon tetszett h. mekkora szeretettel fogadtak és vendégül láttak, pedig nem is ismertük egymást. Ez miért nem müködik nálunk?
1kor jöttem el, végre egy mukodo GPSsel. 3kor feküdtem, 6:30kor kelés h. beérjek reggel az oktatásra ami az Azrieli Centerben van a 39 emeleten.

Estefelé vissza, Sebastian lelépett, elmegy másik városba északra, meg tervezi h. Jordániaba akar átmenni. Én meg kitaláltam h. elmegyek egy GPSért, lehetetlen annélkül közlekedni. Az utcaneveket mivel többnyire héberül van nem tudom memorizálni, ahol angol azt talán, de akkor is eltévedek. Volt 10 mondat amit a google itiner gyanánt leirt, azzal indultam el egy jo 100km-re lévő helyre. Már besötétedett mikor elindultam.
Ime:


 

Lövésem se volt h. jo irányba haladok e, de az utolso kanyarig nem tévedtem el. Azért közben párszor megfordult a fejemben h. jobb lett volna nem elindulni, mert ha itt eltévedek másnap reggelre nem értek vissza telavivba. Mivel csak annyit irt az itiner az utolso részhez h. 7,5km után fordulj jobbra...persze h. eltévedtem. köszi google :)))
Aztán kiderült h. 20mrel előbb fordultam le. De mig oda nem értem nem tudtam h. tényleg jo helyen vagyok-e, vagy h. egyáltalán hol is vagyok :)) Valahol a közelkeleten...

De ez a jo az utazásban, csak mész aztán majd lesz vhogy....közben meg parázol és ez feldobja az embert és mikor megérkezel akkor kicsit olyan mintha legyözted volna magad...